35.Rész

Maya....

Reggel James mocorgására ébredtem, ami azt jelentette hogy ébren van. Én is már ki-ki nyitottam a szemem mire vissza aludtam. Párórával később keltem fel arra hogy McVey nincs mellettem így szomorúan felkaptam a fejem. Talán túl gyorsan kaptam fel a fejemet mire elkezdtem szédülni és forgott velem a világ, vagy nélkülem már nem is tudom. Az ágyat úgy hagytam ahogy kiestem belőlle és a szobámba szédelegtem mikor Bradbe estem aki az orra előtt egy zsepkendőt tartott. 

- Helló Maya. - mondta orr hangon. 

- Cső taknyos, csak nem megfáztál? 

- Áh, csak folyik reggelente az orrom. - legyintett mire trüsszentett is egyet. 

- Aha, folyik reggelente. - mosolyogtam mire a szobámba mentem. 

Az asztal felé vettem az irányt. Sok cuccom alatt keresgélni kezdtem a rajz füzetem hisz ihletem jött hogy rajzoljak és nem akár miről. Tudni illik imádok rajzolni és annál jobban csak a pizzát szeretem. Levittem a füzetemet és a rózsaszín tolltartóm a nappaliba mikor Connor szorosan mellém állt. Nem tudta mi a gondja, furcsa volt ez tőle hisz nem az a "belemászok az ember aurájába" típus. 

- Mit csinálsz szöszi? - nyomott egy puszit az arcomra. 

- Most épp téged vizsgállak mi a bajod, amúgy jó reggelt. - mosolyogtam és leülltem a kanapére beteg Brad mellé. - Értem, reggelente folyik az orrod mi? 

Ezen Kacagni kezdett Connor és egy szempillanat alatt el is tűnt. 

- Hogy ezt a férfit is ki kellett találni az is biztos. - mondtam fejemet rázva mire beültem a lázas Brad mellé aki vacogott. - Na de téged is!

Ráztam megint fejet és az emeletre siettem hogy lehozzak egy pár takarót. Majdnem leestem a lépcsőn mikor Connor fülig érő mosollyal kilépett Brad szobájából. Miután betakartam a taknyos Bradet lehuppantam vele szembe lévő babzsák fotelbe és rajzolni kezdtem. Megint nem jutottam sokáig hisz inkább a két betegecskének kakaót mentem készíteni. Hogy-hogy kettő? Berry Trüsszögve jött le a lépcsőn bacilusokat terjesztve amit szerintem még 3 házzal arrébb is lehetett hallani. Gyorsan összedobtam nekik egy bögre kakaót majd a két kezemben bevittem. Mikor Brad meglátott nyújtotta a kezét hogy elvegye az egyiket mire annyira felnevettem hogy kiborítottam egy kicsit a köntösömre. 

- Jaj de édes vagy, azt hitted nektek hozom? Én kettőt szogtam inni. - kacsintottam. 

Berry érdekes fejjel nézte tetteimet, mire a kezébe nyomtam a kakaót és köszönés képp mosolygott egyet. Újra lehuppantam a fotelbe mire Berry és Brad elkezdtedd vesekedni a takarón. 

- Istenem! Jó tett helyében jót várj, de ezeket miért kell csinálnom? - szídtam az eget mert én vagyok megint az érettebb és azt nem szeretem. Újjabb 3 takarót hoztam le, mire hozzájuk vágtam őket. 

- Nesze, osszátok el! - újra lehuppantam. 

Connor is letévedt a nappaliba, mire Berry megkérdezte hogy hol van tris és James. Igen, ezt én is elfelejtettem megkérdezni így Connorra tapadtak a szemeim. 

- Tris alszik, James meg boltba, volt. - mosolygott az éppen belépő srácra. 

- Hogy aludtál Csipkerózsika? - tette le a konyhába a bevásárolt cuccokat és rám pillantott. 

Először azt hittem Berryre gondolt, mire kicsit elpirosodtam. 

- Jól aludtam. - mosolyogtam és kaptam egy puszit. 

- Olyan édesen aludtál hogy nem tudtam aludni. - mosolygott. - inkább téged néztelek.

- Ez olyan cuki. - vinnyogott vékony hangon Berry mire rá pillantottam egy felvont szemöldökkel.- Mi van? 

Megráztam a fejem mire a hozzám közel hajoló Jamesnek adtam egy puszit. 

- Mit csinálunk? - kérdezte Connor és a lapomra nézett. 

Elkaptam a fejem Jamesről és a füzetet elfordítottam Connor elől ezzel jelezve hogy nincs kész és úgy is szar lesz. James is kukkolt, de fölöslegesen hisz nem mutattam meg nekik. Berry és Brad bekapcsolták a tv-t amiben éppen a 5 SOS srácok nyilatkoztak valamit. Erre én is felkaptam a fejemet és érdekfeszítően figyeltem a híradót. Tristan is lassan lesétált a lépcsőn és megállt Alexel együtt. 

"Előző este egy nagyon furcsa verekedésben volt része a 5SOS srácoknak. Michael Cifford nyilatkozik most élőben. 

- Sajnos előző este első sorban az én kezem volt a verekedésben benne, mivel hogy a The Vamps nevű banda tagokkal jóban voltunk, míg nem láttam Tristan Evans húgát. - ekkor mindenki rám nézett, még James is aki ott volt velem végig. - Nem tudja az ember hogy mikre képes ha szerelmes lesz és én sajnos nagyon rosszul viseltem.

- Michael, ha most elmehetnél hozzájuk és forogna a kamera, bevallanád neki hogy ez mind a te huibád volt, és elmondanád neki hogy mit érzel iránta és sajnálod? 

- Ezer százalék. - mosolygott végül. 

- Mi lenne ha ma délután ezt élő adásban megtennéd? - kérdezte a riporter. 

- Én én lennék a legboldogabb. - erre a szemeim kikerekedtek ahogy mindenkinek. - Maya, ha látod ezt a hiradót tudd hogy nemsokára személyesen kérek bocsánatot. - mondta a kamerába. "

Erre nagy levegőt véve olyan mérges lettem hogy azt már nem bírtam. Ilyenkor törni zúzni tudok a legjobban és ez most sem volt máshogy. Először mikor felálltam a széket rúgtam 4 méterrel arrébb, mire Tigris ugrott egyet.  Ez nem lehet igaz! Hihetetlen, 3 napja vagyok ebbe a kibaszott városban és már háromszor szerepeltem a híradóban. Ez hogy lehet? - kérdezte kiakadva a nappaliban ülő tömegre. - Ilyen nincs! Nincs ilyen opció! Nincs! Istenem hmm. - morogtam magamban. 

- Maya nyugodj meg. - mondta egy ásítás közepedte Tristan és közeledett felém. 

- Menny innen! - mérgelődtem. - Hagyjatok békén! - viharoztam ki a házból. 

Ez miért van mindig így? Ráadásul a fényképemet is oda rakták a híradóba, hogy minden híradó néző letámadhasson? Ami most már meg is történt. Főleg hogy a rajzom otthagytam félbehagyva...