2014. szeptember 15., hétfő

18. Rész

Berry szemszöge..
Istenem James annyira, de annyira édes volt. El sem hiszem, hogy ezt tette. Mondjuk aki szerelmes... Én nem tudnám megmondani, hogy az vagyok-e. Szememet most Braden legeltettem. Szerelmes. Nem is tudom. Egyszerűen minden percemet vele tölteném és mindenről eszembe jut. Imádom mikor átölel, rám mosolyos, megcsókol vagy megfogja a kezem. Ma valahogy egész nap fogta a kezem vagy átölelt és olyan jó volt. Mégis félek, milyen kapcsolat lehetne ebből... A média, a féltékeny és gyűlölködő rajongók és ha ez még nem lenne elég ott van Tristan. Egy kicsit lehetnének egyszerűbbek a dolgok.
Brad lelépett a színpadról és mögém sétált. Átölelt hátulról. a többiek is körénk gyűltek. Éreztem, hogy tele van az orrom. Azonnal el is tüsszentettem magam, ami mindenkiből óriási röhögés váltott ki. Én csak figyeltem, hogy mi volt ennyire nevetséges.
- Ez meg mi volt? - kérdezte a levegőt kapkodva Maya.
- Hapciztam. - mondtam kipirosodott arccal.
- Ez körülbelül egy kölyök macska köhintésével ért fel ez a "hapcizás". - nevetett Connor.
- Istenem, annyira édes vagy. - vigyorgott Brad is, majd egy puszit nyomott arcomra. Elmosolyodtam. Ekkor vettük észre, hogy Tristan elűnt.
- Esküszöm, hogy eddig itt volt. - győzködtem a többieket. Kitaláltuk, hogy szétosztódunk. James mindenáron Mayával akart menni, de szerencsére előbb lestoppoltam őt.
- Komolyan mondom Berry Wilson, hogy  ha te nem lennél ki kéne találni. - játszotta a sértődöttet James, mikor Brad karjaiból Mayára ugrottam.
- Egyet értek Jamesel. - mondta Brad, majd megragadta az egyik karomat. Másikkal barátnőm kezét szorítottam. McVey megragadta az ő szabad kezét, majd így kezdtük húzni egymást.
- Hagyjátok már had legyenek egy kicsit kettesbe. Szeretnének lányos dolgokról beszélgetni. Például, hogy hogy csókol a nagy McVey vagy lehet valamelyiknek épp meg van a havi. - mondta teljesen komolyan Connor és megfogta James kezét és húzni kezdte. Na szuper, ennél érettebbek ne legyünk már. Szegény Maya a sor közepén szenvedett. Kezem lassan csúszni kezdett. Nem bírtam tovább szorítani Maya keze kicsúszott az enyéim közül. Én Bradre estem, míg Maya Jamesre, és legalul Connor landolt a földön.
- Berry! - üvöltött rám egyszerre a kis szerelmespár, mire mi felnevettünk. Lassan újra talpra álltunk, majd Maya újra elkapta a kezemet és húzni kezdett. Szaladtunk a tömegben, a fiúkat meg jól ott hagytuk, de meg is érdemelték. A szemünkkel Tristant kerestük, de negyed óra után meguntuk, így a vidámpark egy tengerparti részére sétáltunk. Még mindig maradt a rossz idő. Eléggé fújt a szél is. Közelebb sétáltunk a vízhez, végül leültünk a kavicsos partra. Kezeim kabátomba mélyesztettem. ( pontosítva Brad kabátjába )
Csak ültünk és néztünk előre. Néztük, ahogy a vizet sodorja a szél és nem beszéltünk. Felhőtlenül boldognak éreztem magamat. Csönd volt. Abbahagytuk a szerelmi és egyéb életünk kitárgyalását. Ez nem az a fajta kínos, inkább a megnyugtató csend volt, amit csak egy igaz baráttal lehet átélni. Mayára pillantottam, majd elmosolyodtam, bár ő ezt nem vette észre. Előre bambult csupán. Ő is élvezte ezeket a perceket. Akármennyi gond és bonyodalom is van, mégis annyira boldog vagyok. Ahelyett, hogy a hibákra figyelek, ajót kéne élveznem. Hogy itt van nekem Brad és Maya. Tristan, James és Connor. És Chicagó.
- Ez aztán a nagy keresgélés. - hallottuk meg James hangját a hátunk mögül.
- Látom nektek ennyire hiányzom. - vigyorgott Tristan. Felpattantunk, majd egymásra néztünk Mayával és egyszerre öleltük meg Tristant.
- Tudod, hogy nem! - mondtam, majd elhúzódtam tőle. Brad szúrós pillantással húzott magához. Megforgattam szemeimet. Istenem ez a féltékenykedés.
- Ne forgasd a szemeid, igaza van. - hajolt oda hozzám és halkan a fülembe suttogott James. Megráztam a fejemet, majd elindultam a másik irányba. Brad lépteit végig hallottam magam mögött. Illetve reméltem, hogy az övéi. Egyre közeledtek, majd egyszerre hátulról felkapott. Annyira megijedtem, hogy kicsit felsikítottam, mire a többiek felénk kapták tekintetüket. Kivéve persze a gerlepárt akik eltűntek. Kicsit jobban megpillantva láttam, hogy bemásztak egyik csónakba ami ki volt kötve nem messze. Innen is lehetett látni, hogy Maya áll míg James könyörög neki, hogy üljön le mellé, mert ki fog esni a csónakból. Vagyis ezt lehetett belőle lekövetkeztetni. Istenem ez a lány hihetetlen.
- Most én stoppollak le téged. - mondta Brad, majd cipelni kezdett egy épület felé. Bent lerakott. A klór szag megcsapta az orromat.
- Most vagy mosodába hoztál, vagy uszodába. De nagyon remélem, hogy inkább az utóbbi. - húztam fel a szemöldököm.
- Ez a benti strand részleg. Valójában most zárva van, de mielőtt elmentünk hozzátok, láttuk, hogy az ajtó nyitva, de senki sehol. - mondta.
- Sajnálom, de nem hoztam magammal, se bikinit, se úszódresszt, se pedig váltó ruhát. - mondtam, mire megindult egy kisebb elkerített részhez. Egy bódé volt, tele szuvenírekkel és persze, hogy árultak fürdőruhát is. Brad fogott egyet és odadobta nekem.
- Siess, öltözz át. - vigyorgott.
- Komolyan mondod? - nevettem fel. Bólintott. Ezt nem hiszem el. Megkerestem a női wct és bementem átöltözni. A ruháimat kivittem. Bradley nem volt sehol. Elindultam körül nézni, mikor rögtön betértem egy óriási úszó medencéhez. Oldalra pillantva megláttam Brad cuccait egy műanyag székén, így én is ráhelyeztem a sajátjaim. Közelebb sétáltam a medencéhez, majd leguggolva megnéztem milyen hideg a víz. Hát nem volt valami kellemes az biztos.
- Verseny a túloldalig. - lépett mellém Brad, mivel egy újabb megrémülést váltott ki belőlem. Már jól tudja, milyen könnyen megijedek és direkt csinálja. Látom, hogy élvezi azzal a pimasz mosollyal az arcán, csípőre tett kézzel. Szemeimmel végignéztem felsőtestén, majd elkapva róla tekintetem, pásztázni kezdtem a vizet. Verseny. Bevallom, imádok versenyezni, ráadásul úszni meg végképp. Sokáig csináltam is rendszeresen.
- Benne vagyok. - igazítottam meg a fürdőruhám pántját. Két pályára álltunk, majd Brad visszaszámolva 3-tól, belevetődtünk a vízbe. Hajam csurom víz lett, de nem nagyon foglalkoztam vele. Viszonylag hamar beértem a célba még Brad előtt. Elmosolyodtam, mire lefröcskölt.
- Hé! Ne engem hibáztass, mert úgy úszol mint egy lány. - cukkoltam nevetve, mire  még jobban fröcskölni kezdett.
- Alig előztél meg. Max 2 másodperccel. - röhögött, majd közelebb úszva magához húzott. Mélyen a szemembe nézett. A vízcseppek belepték arcát. Felkészültem arra, hogy most mondd valami romantikusat, vagy esetleg megcsókol.
- Szexi vagy a nagymamás úszódresszben. - mondta pimasz mosolyra húzva a száját. Felnevettem és ezúttal én söpörtem rá kezeimmel vizet, eltávolodva tőle. Felültem a medence széléle és ő is így tett. Lábunkat a vízbe lógattuk.
- Általánosba 6 évig úsztam. - mondtam végül.
- Tudod, hogy csak ezért nyertél, ugye? Na meg mert hagytam magam. - mondta, egy mosoly kíséretében.
- Hát persze. - pillantottam rá. Ő is így tett. Lassan dőlni kezdett felém egy csókért, majd én azonnal kapva az alkalmon, hogy visszaadjam neki az előbbit, a vízbe löktem.
Próbált még utánam kapni, de nem nagyon jött össze neki.
- Hoztam egy jó kis fogást! - sétált be James Mayával, akit a vállán átdobva hozott. Barátnőm eszeveszettül kapálózott, de nem tudott mit tenni. Nagy sikoltozása közben, barátja kegyetlen vigyorral a képén bedobtam a medencébe. Akaratlanul is elnevettem magam, akármennyire is sajnáltam őt.
- Így kell bánni a csajoddal? - sétáltam James felé.
- A csajom barátnője is kér? - vigyorodott rám.
- Nem ő már kapott. - tiltakoztam hátrálva, de láttam, hogy innen már nincs vissza út...

2 megjegyzés: